AKTUÁLIS – Hol vannak a sportos Hondák?!

Délután nyugodtan gyalogoltam haza, mikor „elsuhant” mellettem a világ egyik legrondább autója a Honda City. Olyan, mint egy Renault Thalia, (ami már önmagában szomorú), de ez még annál is esetlenebbnek tűnik. A probléma az idomok közti harmónia teljes hiánya. Nem is elegáns, nem is sportos. Világos, hogy nem az volt a cél, hogy a vevőt a formával nyűgözzék le, de ahogy egy kedves ismerősöm szokta mondani: mindennek van határa!

  

De nem is ez fáj a legjobban, hanem az, hogy ez az autó nem is lóg ki annyira a Honda elmúlt 5 évben piacra dobott autói sorából.

 

A Honda számomra a sportos, gyors, pörgős motoros autókat jelentette. A régebbi Civicek nem véletlen kiváló tuning-alapok, és egy egész szubkultúra szerveződött köréjük. A száguldó koporsó csúfnévre hallgató CR-X sem véletlen kapta ezt a nevet. (Ez onnan ered, hogy olcsósága és menetteljesítményei miatt rengeteg fiatal választotta, akik közül nem kevesen diszkó-balesetben hunytak el…) Nem szabad elfeledkeznünk a Prelude és az NSX modellekről, amik más kategóriákban ugyan, de szintén tovább erősítették a márka sportos jellegét. A márka története is eredetileg egy versenyautóval kezdőtött, melyet Soichiro Honda épített magának 1925-ben. Rajongók millió szerettek bele ebbe a sportosságba, amit sajnos nem lehet felfedezni az új modellekben.

 

 

Persze mondhatjuk azt is, hogy ez nem igaz, hiszen ott a Civic Type-R, és volt egy S2000-es is… De ez nem összevethető a 80-as, 90-es évek márkaarculatával, mikor az összes típus azt tolmácsolta, hogy ’ezt vedd, mert ez gyors!’

 

Természetesen nincs bajom a Honda környezettudatossággal, a CR-Z-vel, és a világ első sorozatgyártású üzemanyagcellás hidrogén-autójával, az FCX-el, mert ezekre a modellekre szükség van, ha az a célunk, hogy egyszer ne benzin hajtsa az autót, hanem valami, ami nem teszi tönkre a Földet. Becsülöm is a Hondát ezek miatt.

 

Annak viszont nem örülök, hogy eközben szépen-lassan kikopik az eredeti terv, a sportos autók gyártása a márkából.